Hungarian Croatian Czech English German
Peresznye címerének története PDF 

A település már a rómaiak idejében létezett, amit a területén megtalált korabeli sírkövek igazolnak. Peresznye neve a XII. századtól szerepel az oklevelekben. Első említése 1194-ből való.

Legkorábbi pecsétje 1778-ból ismert. A kis kerek pecsét közepében leveles szőlőfürt látszik. Körirata: PAGVS PERESNEI SIGIL (=Peresznye falu pecsétje).

Az 1882-től használt újabb községi pecsét a latin köriratot PAGVS PERESNEI SIGILL formában megismételte, de középmezejébe már lombos fát és bokrot helyezett.

Ezt a motívumot 1906-ban a község kék pajzsra helyezte, ahol a fa és a bokor zöld talajból nőtt ki. Körirata: SOPRON VÁRMEGYE PERESZNYE KÖZSÉG 1906.
Ezt a címeres pecsétet 1950-ig, a tanácsrendszer bevezetéséig használták, ekkor a települést a csepregi járás községeivel Vas megyéhez csatolták.

 

Az új községi címer elkészítését a képviselőtestület a rendszerváltás után határozta el. Terv és grafika: Rideg László.

 

A címer leírása:

Kékkel és ezüsttel hasított, pajzstalpnál zölddel vágott csücsköstalpú pajzs jobb oldali kék mezejében természetes lombos fa és bokor áll. Bal oldali ezüst (fehér) mező közepén arany koronára természetes mókus van helyezve, mely felett nyolc ágú arany csillag lebeg. A pajzs alatt íves arany szalagon „PERESZNYE” felirat olvasható.

A szimbólumok jelentése:

a terebélyes tölgyfa és a bokor a település 1822-tól egészen 1950-ig használt pecsétjeinek címerképét jeleníti meg, s egyben utal egy horvát eredetmondára, mely szerint a betelepülő horvátok egy erdőirtás tisztásának közepén telepedtek le. A mókus és a csillag egyházi jelképek a középkorban a borsmonostori apátság birtokaihoz való tartozásra, a korona pedig a későbbi főúri birtokokra utalnak. 

 

Forrás:Vas Megye címerei és zászlai; Szerzők: Dr. Bertényi Iván és Feiszt György